A végére maradt a lényeg: Hol keletkeznek azok az előnyök, melyek elérése érdekében a FFB-t létrehozták? Vegyük sorra az első cikkben írt pontokat!

1. Olcsóbb beruházás:
Nézzük sorra egy beruházás fő lépéseit:
Tervezés:
PRO: Egyértelmű, hogy gyorsabb buszos rajzokat készíteni. Mivel a FFB eszközök polaritásfüggetlenek (A Graetz-híd feltalálása óta nem nagy szám...) a kábelösszefüggési rajzok helyett elég lehet az egyvonalas busz topológia rajz. Egy db. A3-as lapon elférhet egy teljes busz, azaz 32 eszköz. Nincs "loop drawing", sorkapocs kiosztás stb.
KONTRA: 4..20 mA-es körök tervezéséhez nem kell sok szakismeret. Húzzuk a kábelt, megy rajta az egyenáram. A FFB buszt a feszültségesések miatt alaposan át kell gondolni. Hány eszköz kerül rá, hol lesznek elágazások, merre hány méter. Az elkészült eredményt célszerű szoftverrel ellenőriztetni.

Eszköz beszerzés:
PRO: Kevesebb réz. A busz nyilvánvalóan réz-takarékosabb. Kevesebb ki- bemeneti kártya. Kisebb műszerszekrény, esetleg a műszerterem elhagyható, és a kezelőtérbe tehetünk minden központi berendezést.
KONTRA: Drágább kábel. A FFB-t ne akarjuk 2x0.5-ös MT "kábelen" vinni. Igenis kell a sodrott, árnyékolt, 31.25 Kbps-t szerető kábel. Drágább eszközök. Egyrészt az alsó árkategóriás eszközök kiesnek, mert nincs FFB-os kivitel, másrészt a magasabb osztálybéli eszközök is gyakran drágábbak FFB-os kivitelben. Bár ez tárgyalás kérdése. Drágább központi berendezés. Én még nem láttam olcsó PLC-hez FFB kártyát. Maradnak a felsőbb árosztályba tartozó középutas (nem PLC, nem DCS) vagy a nagy rendszerek.

Szoftverfejlesztés:
Ez a bekezdés nem arról kell szóljon, hogy egyik, vagy másik gyártó rendszerén könnyebb fejleszteni, hanem hogy ugyanazon a platformon FFB-szal, vagy anélkül könnyebb.
PRO: Várom a nálam nagyobb gyakorlattal rendelkezők ide illő gondolatait.
KONTRA: Mivel a FFB-os rendszer algoritmusainak egy része a terepi eszközökben fut, valós tesztelés csak akkor lehetséges, ha a leendő, és a szoftverszobában előre összeállított, terepi eszközökkel összekábelezett rendszeren fejlesztünk. Szimulálni persze lehet, de nem 100%-osan. Másrészről nem könnyű olyan köröket konfigurálni, ahol a távadó az egyik buszon van, a beavatkozó meg a másikon. Ezt lehetőleg már a tervezéskor előzzük meg!

Szerelés-kivitelezés:
PRO: A FFB-szal nagyon gyosan lehet haladni. Vannak gyorcsatlakozós elosztók, könnyű, kéteres kábel, polaritás nem számít. Olcsóbb a nyomvonal is, mert kisebb.
KONTRA: A finom dolgok sose olcsók. Így van ez a gyorscsatlakozókkal is. EEx d eszköz esetén baj van, mert a gyorscsatlakozókat elfelejthetjük (nem EEx D), és az EEx d-s tömszelencébe sem fűzhetünk akármilyen kábelt...

Üzembehelyezés:
Nagyon eltér a 4..20-az technikától!
PRO: Ha a szoftver fejlesztés az előre összekábelezett rendszeren történt, a távadókat elég felcsatlakoztatni a buszra, és azok bejelentkeznek saját, előre megkonfigurált tervjelüknek megfelelően - az adatbázisba. Máris használható!
KONTRA: A távadó saját gyári száma alapján jelentkezik be, nem pedig a beépítés helye szerint! Ha két - egyébként azonos - távadót felcserélt helyre építünk be, sokkal nagyobb a baj, mint 4..20-as esetben. Ott csak adminisztrációs túlmunka keletkezik, FFB-nél viszont a távadó az általa mért értéket saját tervjelének megfelelő helyre adja. Olyan mintha 4..20-as rendszernél felcseréltük volna a sorkapcsokat. (Persze ilyesmi egy ISO-val rendelkező kivitelezőnél nem fordulhat elő...)



2. Olcsóbb üzemvitel
Miként a magánéletben, úgy az iparban is egyre jellemzőbb a beruházási költségek helyett az élettartam költségek vizsgálata egy adott üzem esetében. Nyilvánvaló, hogy az irányítástechnikához kapcsolódó költségek igen számottevő része a beruházás, de nem elhanyagolható az üzemviteli költség sem. Ennek csökkentésével is növelhető az eredményesség.
A műszeres üzemvitel jellemző tevékenységei:

Időszakos helyszíni vizsgálatok:
E téren a FFB alkalmazása nem jelent előnyt. A távadót ugyanúgy meg kell nézni, a kábelt megrángatni, földelést mérni, stb...

Időszakos kalibrálás, pontosság ellenőrzés:
Ezeket a FFB eszközöknél is ugyanúgy kell végezni, mint 4..20 mA esetén, különbség, hogy nem lesz szükség OMH-s mA mérőre, hanem egy PC-re, FFB kártyára és spec. szoftverre. Ezek beszerzési ára jóval magasabb, mint egy jó mA mérőé, de nem kell OMH-ba hordani. További előny, hogy a szoftver egyből kiállíthatja a kalibrációs bizonylatot.

OMH vizsgáztatás:
Tudomásunk szerint az OMH még nem teljesen felkészült minden műszertipus vizsgálatára FFB interface esetén. Érdemes lehet beszerzés előtt ennek utánajárni.

Hibakeresés:
A FFB eszközökre jellemző az öndiagnosztikai funkciók erőssége. Különösen komplex eszközök esetén (pl. analitika) lehet jelentős az, hogy egy műszer (pl. pH távadó) jelzést küldhet a műszerésznek, ha valami rendellenességet tapasztal, bár a mért érték az alarmok által határolt területen belül van. Ez mindenképpen nagy előny, de meg kell említeni, hogy ezt HART-os eszközöknél is megtalálhatjuk.
A negatív oldalról is essék szó: FFB-os eszközöket csak angol nyelvtudással és átviteltechnikai, számítástechnikai ismeretekkel (és célműszerrel) rendelkező szakemberek képesek diagnosztizálni, üzemeltetni.
Józsi bácsi a kombinált fogóval és multiméterrel labdába se rúghat.

Eszközcsere:
A 4..20-as technikánál megszoktuk, hogy egy távadó cseréje esetén a régit kikötjük, a cserét bekötjük, és máris működik - ha minden paraméter ugyanaz. FFB esetén ez nem így lesz. A bekötött új eszközt csakis a központi munkaállomásról - mérnöki jelszó birtokában - lehet üzembehelyezni. Előny viszont, hogy a meghibásodott eszköz paraméterei az új eszközbe központból ugyanúgy áttölthetőek, mint a HART esetén.

Bizonylatolások:
A minőségbiztosítási és biztonsági előírások által megkövetelt bizonylatok előállítása egyre fontosabb. Ezen a téren sokat segíthet a FFB-os eszközök használata, hiszen a diagnosztikára, üzemvitelre megvásárolt szoftverek bizonylathegyeket állíthatnak elő számunkra. Újból meg kell jegyezni, hogy ezek az előnyök a HART-nál ugyanígy megvannak.


Ennyit terveztünk a Foundation Fieldbus alapismeretek kapcsán elmondani. Ez persze nem elég ahhoz, hogy egy FFB projectbe belevágjunk, de arra talán alkalmas volt, hogy oszlassa azt a ködöt, mely ezt az immár 6 éves technikát még mindig körüllengi.