Szabályozástechnika alapok - 3. rész
Füle Sándor, 2001.06.08.
Mivel az előző két rész olvasói már majdem mindent tudnak :-)) szabályozástechnikából, erős
vágyat érezhetnek a tanultak alkalmazására az üzem egyik szabályozókörén. Ne tegyék! Ha már
megtették, remélem nem lett nagy baj. Egy szabályozókör ugyanis érzékeny jószág. De sokszor
láttam felborult technológiát, pedig a kezelő "csak ezt a kis gombot csavargatta egy picit..." !
A szabályozás alapelve ugyanis az, hogy a szabályozó a szabályzott jellemzőt folyamatosan
méri, majd a mért értéktől függően újra és újra beavatkozik a folyamatba. Egy kis állítás
a gombocskán, a nyomás szépen beállt. Elmegyünk ebédelni, és a leves felénél már csörög is a
mobil. Baj van, hullámzik a nyomás, a szelep pedig meg van bolondulva!
Mi történt?
Mindenki ismeri azt a jelenséget, mikor egy koncerten sípolni kezdenek a hangfalak. Mi - magasan
képzett elméleti szakemberek :-)) - azt mondjuk: "Begerjedt." Ha megértjük mi történt, a szabályozókörök
világában is előbbre léptünk.
Az történt, hogy a mikrofonba bejutott egy pici hang. Ez a hang az erősítőben felerősödött,
kiment a hangfalakra, onnan meg vissza a mikrofonba. A mikrofonból az erősítőbe, és így
tovább.
Hogy a rendszer begerjedjen, két feltételnek kellett teljesülni:
- A mikrofonra visszajutó jelnek legalább akkorának kellett lenni, mint az a jelecske volt, ami a
folyamatot elindította.
- A visszajutó jelnek éppen ellenkező előjelűnek kellett lenni (gondoljunk a szinuszgörbére) mint a
létrehozó jel volt.
A hangtechnikus odaszaladt a keverőhöz, lejjebb húzta a hangerőt és a sípolás elhallgatott. A mikrofonra
immár nem jutott vissza akkora jel, mint egy pillanattal előbb, a kisebb mikrofonjel még
kisebb hangot keltett, abból még kevesebb jutott vissza, végül a sípolás elhalkult, elhallgatott.
Ugyanez történt a szabályzókörünkkel is: Nagyon feltekertük az erősítőt (akarom mondani az erősítést),
emiatt a szelep nagyot mozdult, a nyomás nagyobbat változott az ellenkező irányba, mint a folyamatot
elindító változás volt, és ez egyre erősödött, de a nagy méretek miatt sokkal lassabban, mint
a mikrofon esetében, végül a kör "begerjedt". Mondjuk inkább így: Elvesztette stabilitását.
Mikor stabil egy kör?
Ha a stabil állapotában (zsinórüzem) levő kört semmilyen üzemszerű technológiai hatás
nem tudja úgy megzavarni, hogy a kör ne találhasson vissza egyensúlyi helyzetéhez, akkor ez
a kör stabil. A szabályozót úgy kell beállítani, hogy a kör minden körülmények között stabil maradjon.
Miket lehet állítani egy szabályozón?
Egy kulturált PID szabályozónak van minimum 100 paramétere, ami állítható. Most csak a három
leglényegesebbel foglalkozunk, a többit későbbre hagyjuk. Fontos, hogy amiről nem tudjuk hogy
micsoda, ne állítsuk el. Lehet ugyanis, hogy a hatás nem azonnal jelentkezik, de egyszer csak
problémát okoz, és szakember legyen a talpán aki egy plc-n vagy dcs-en egyből kiszúrja, melyik
kör, melyik modul melyik paramétere beteg...
Szóval a három leglényegesebb:
1. Az érzékenység:
A külföldi titkosszolgálatok munkájának megnehezítésére ezt a gombot még csak véletlenül
sem így hívják. Van ahol "GAIN" (erősítés) a neve, és van ahol "PROPORTIONAL BAND" (arányossági
tartomány). Utóbbiról annyit kell tudni, hogy az erősítés reciproka (Xp=1/A). Tehát pont
fordítva kell kezelni! Ha a GAIN-t növeljük, a szabályozó érzékenyebb lesz, ha az XP-t
növeljük, érzéketlenebb.
2. Integrálásái (ismétlési) idő:
Minél hosszabbra állítjuk, annál lassabb az integrálás (lásd előző rész). Ha nincs szükségünk
PI szabályozóra, állítsuk maximumra. Ilyenkor olyan, mintha nem is lenne integráló tag.
3. Differenciálási idő:
Ha rövidebbre állítjuk, a differenciáló tag hatását csökkentjük. Ha túl nagyra állítjuk,
minimális változás Xs-nél máris koppanásig zárja a szelepet! Igazság szerint lassabb folyamatoknál
Td értékét csípőből 0-ra állítja a konfigurátor, mert egy PI szabályozó bőven elegendő a feladat
megoldására.
Honnan tudjuk, mikor elég a P, mikor kell PI, vagy PID szabályozó?
Ezt a szakasz jellege dönti el. Kérjük meg a szakaszt, hogy mutatkozzon be, azaz vegyük fel
az ő átmeneti függvényét! Ehhez a szabályozó még egy gombját meg kell ismernünk.
Auto-manual:
A jobboldali ábra bal oldalán egy zárt szabályozókört látunk. A szelepet a szabályozó automatikusan
állítja a szintnek megfelelően, tehát a szabályozó "auto"-ban van.
A jobboldali képen áttettük a szabályozót "manual"-ba. Bárhogy alakuljon is a szint, a szelep ott
fog állni, ahová mi a szabályozón kézzel állítjuk. Úgy is mondhatjuk, hogy a zárt szabályozókört
felnyitottuk.
A jövő héten felvesszük a szakasz átmeneti függvényét!
|