Robbanásvédett villamos gyártmányok

Az előző részben azzal foglalkoztunk, mitől robbanásveszélyes egy térség, most azt nézzük meg, mitől robbanásvédett egy villamos gyártmány. Később ismertetjük, milyen gyártmányt milyen térségbe tehetünk. Az MSz EN 50014 szabványban találhatók az általános előírások. Nézzük a legfontosabbakat!

Felületi hőmérséklet

A villamos gyártmányon kialakuló max. felületi hőmérsékletnek nyilvánvalóan alacsonyabbnak kell lenni, mint a jelenlevő gázkeverék gyulladáspontja. A gázok ily adata ismert, a készülékeket pedig T1...T6 hőmérsékleti osztályokba kell sorolni. Az osztályok és a max. hőmérsékletek:

- T1: 450 C
- T2: 300 C
- T3: 200 C
- T4: 135 C
- T5: 100 C
- T6:   80 C

A szabvány azt megengedi, hony a 10 cm²-nél kisebb felületű gyártmányok felületi hőmérséklete meghaladja ezeket a határokat. (T1...T3 esetén 50K, T4...T6 esetén 25K a megengedett túllépés.)

Környezeti hőmérséklet

Műszaki ember számára magétól értetődik, hogy egy villamos berendezés felületi hőmérséklete függ a környezeti hőmérséklettől. Forró nyárban, tűző napon egy fémdoboz akkor is felforrósodik, ha nincs benne hőtermelés. A szabvány ezért azt mondja, hogy a fenti hőmérséklet-határokat a gyártmányoknak -20...+40 C közötti környezeti hőmérséklettartományban kell betartaniuk.
Ha a készüléket más környezeti hőfokra méretezték, ezt fel kell rajta és a dokumentációján tüntetni. Ennek módja a T_amb, vagy T_a megadása.

Védelmi módok

A villamos gyártmánynak rendelkeznie kell valamely - később ismertetendő - védelmi móddal. Vannak tipikus védelmi módok (nyomásálló tokozás, gyújtószikramentesítés, stb.) de a szabványok lehetővé teszik speciális módok alkalmazását is. Lényeges, hogy az alkalmazott védelmi mód megfelelőségét egy arra feljogosított tanúsító szevezet írásban igazolja. E tárgyaban korábbi cikkünk elolvasását javasoljuk.

Gyártási előírások

Számtalan gyártási előírást rögzít az MSz EN 50014. Felhasználóként azt gondolhatnánk, ez csak a gyártót érdekli, hiszen másként nem kap papírt. Ha papír van, mi már nyugodtan alkalmazhatjuk az idők végtelenségéig. Ez nem így van!
A robbanásvédett gyártmánynak ezeket a tulajdonságait a teljes élettartama alatt, írásban igazolt vizsgálatokkal ellenőrizetten meg kell tartania. A sorozat későbbi részében a telepítés, karbantartás, javítás témaköreit is ismertetjük, most csak kiemeljük azokat a dolgokat, amelyek egy berendezés használata során jellemzően megváltozhatnak.

Feliratok

Az adattáblának mindvégig olvashatónak kell lenni, a készülékre utólag rögzített feliratoknak (pl. "feszültség alatt felnyitni tilos!", "Csak 10 perccel a kikapcsolás után nyitható!" stb.) a meglétét, olvashatóságát fenn kell tartani.

Kopás, öregedés

A készülék tömítései, zárófelületei, csavarjai az idővel megkopnak. A kábelbevezető tömszelence megrozsdásodik, kilötyögősödik, a gumija veszít rugalmasságából. A kábelezés szigetelései leromlanak az idő, a meleg, a gázok hatására. Ezek mind a védelem megszűnését eredményezhetik!

Toldás-foldás

Előfordul - bár tilos - hogy egy tokozat speciális csavarjait normál csavarokra cserélik - kényszerből vagy lustaságból. A tömszelencébe betesznek "valami hasonló" gumit, az elpukkant Zener-gátat házilag megjavítják...

Száz szónak is egy a vége:

Iskolázott szakember kell ahhoz, hogy karbantartsa, minősítse a robbanásvédett készülékeket. Ezek a szakemberek a régóta üzemelő cégeknél jelen is vannak, az újonnan alakuló vegy- és egyéb ipari vállalkozások némelyike azonban ezt meg kívánja spórolni, s a feladatokat gyakran "a" villanyszerelő nyakába varrják. Ezek a kollégák jó ha tudják, Rb-s karbantartói vizsga nélkül ezeket a feladatokat nem végezhetik. Ne dugják a fejüket a hurokba, követeljék beiskolázásukat! A főnökök már úgyis utánajártak, hol, mennyibe kerül az a tanfolyam...


A következő részben megkezdjük a védelmi módok ismertetését.