A nyomásálló tokozás

Az előző részben az általános követelményekről írtunk, most az egyik leggyakoribb, klasszikus védelmi módról, a nyomásálló tokozásról lesz szó. E védelmi mód lényege, hogy a robbanásveszélyes környezetbe szánt villamos berendezést beletesszük egy zárt, robosztus tokozatba (jobboldali képünk), amely úgy van "megkonstruálva", hogy a tokozat belsejében keletkező esetleges robbanás ne szökjön ki, ne terjedjen át a tokozat körülötti térbe.

A védelmi mód részletes leírása az MSz EN 50018-ban található.

Rések mindenütt

Egy nyomásálló tokozást szemrevételezve megállapíthatjuk, hogy nem egy légmentesen lezárt dobozról van szó. A fedél tele van leszorító csavarokkal, és körbe sincs lehegesztve... Erre nincs is szükség, hiszen a cikksorozatunk 1. részében elmondtuk, hogy egy bizonyos résméret alatt a robbanás nem bír kiszökni. Ez volt a MESG, a kísérletileg biztos résvastagság. Főként ez határozza meg, hogy egy EEx d (így jelölik a nyomásálló tokozást, a német "druckfeste kapselung" miatt) tokozat milyen gázközegre alkalmazható. (Robbanási osztályok - lsd. 1. rész...)

Csak meg ne sérüljön!

Mivel a védelem hatássossága a rések szigorú kézbentartásától függ, a szabvány ezer előírást tartalmaz arra, milyen konstruckiós elemnél (illeszkedő síkok, menetek, átvezető furatok, stb.) mekkora rések lehetnek.
Amíg új a tokozat, ezzel nincs is gond. Ha azonban többször szétszedik-összerakják, kopások, sérülések történhetnek. A védelem hatékonyságát pl. egy - illeszkedő felületre mért - kalapácsütés, vagy odakoccanó szerszám teljesen lerontja. Szabad a dobozt javítani, vagy eldobni. Javítani csakis jogosult szakműhelyben szabad, és utána (jogosult vizsgálóállomáson) meg kell vizsgálni, sikerült-e a javítás. Néha olcsóbb egy újat venni...

Mérjük a réseket!

Ha a tokozaton kopás, sérülés látható, méréssel kell ellenőrizni hogy a rések határon belül vannak-e. Emiatt illeszkedő felületet nem is szabad lefesteni egy EEx d tokozatnál, mert a festék könnyen lerepül...
A rés pedig olyan huncut dolog, hogy nem mindig egyszerű egy résmérővel megmérni. (Pl. a furat és a csavarszár közötti rés. Ezért fontos, hogy az EEx d tokozatra nagyon vigyázzunk. Robusztus de sérülékeny.

Tömszelencék

A tokozatokba - és a többi nyomásálló tokozású villamos gyártmányba - legalább 1 db kábelt be kell vezetnünk. Ezt kizárólag EEx d védelmi módú tömszelencén tehetjük meg. Idáig egyszerű. Mi a helyzet akkor, ha a tokozaton csak egy tömszelence van, nekünk viszont kellene még egy?
Rb-s szakvizsgával rendelkező személy megfúrhatja a tokozat falát, de csak oly módon, hogy a mechanikai szilárdságot ne rontsa le. Ebbe a furatba szabványos menetet vághat, de legalább 5 teljes menetnek kell lenni a falban. Ebbe a menetbe belehajthat egy EEx d tömszelencét, ha annak legalább 5 teljes menete belecsavarodik a furatba.
A tokozatot ezután ismételt Rb-s felülvizsgálatnak kell alávetni, és erről jegyzőkönyvet kell kiállítani. Ez nagyon fontos, mert ha egyszer valami történik, tudni kell, ki fúrta meg a dobozt, hány és milyen tömszelencét tett fel rá. A későbbi "barkácsolások" miatti felelősségrevonástól menthet meg ez a jegyzőkönyv, nem árt, ha melléklete egy fotó is...

Mit tehetünk a dobozba?

A tokozatot belső térfogatának 70%-áig szabad csak kitölteni. Ez legtöbbször teljesül is, nagyobb figyelmet kell fordítnunk a hőtermelésre .
Hiába ugyanis a szuper tokozat, ha annak felületi hőmérséklete meghaladja az előző részben leírt határokat! A robbanás bizonyos.
Nyilvánvaló hogy nagyobb tokozat nagyobb felületen hűl, a hőmérséklete alacsonyabb. Ez nem csupán robbanásvédelmi szempontból fontos, hanem azért is, hogy a beépített berendezés ne kapjon "hőgutát." A berendezett és készreszerelt tokozatot egyébként csakis műszaki felülvizsgálatot követően szabad üzembe helyezni, és e felülvizsgálatnak (Jegyzőkönyv!) ki kell terjedni ezekre a szempontokra is.

Feszültség alatt felnyitni tilos!

Ezt a feliratot mindig ott találjuk az EEx d dobozokon. Logikus, hiszen a tok kinyitásával a védelem hatástalanná válik. Ez az EEx d egyik legnagyobb hátránya: Állítgatást, kezelést igénylő eszközöket nem tehetünk bele. (Vagy legalábbis nem egyszerű..)
Sok cégnél engedélyezik - kényszerből - hogy folyamatos, helyszíni gázszennyezettség-mérés mellett a tokot feszültség alatt felnyissák, ha a gázszennyezettség az ARH 20%-a alatt van. Ezt, mindig mint rendkívüli esetet kezeljük, ne váljon szokássá hogy egy "biankó" engedély ott lapuljon a műszerész táskájában!

Jelölés

A nyomásálló tokozások fenti szabvány szerinti jelölését a következő példán mutatjuk be:

EEx d IIC T3

Itt az "EEx" azt jelenti, az EuroNorm-nak megfelelő készülék, "d" a nyomásálló tokozás jele, "II" a felszín feletti alkalmazhatóságot jelöli, "C" a MESG szerinti robbanási osztály, "T3" pedig a megengedhető hőmérsékleti osztály. Ezt is figyelnünk kell, mert a környezet hiába kapott T1 besorolást, ha a tokozat nem melegedhet a T3-ra jellemző 200 Celsius fölé! (pl. anyaga miatt)
Némiképpen bonyolítja a helyzetet, hogy küszöbön áll kis magyar hazánkban is az ATEX ajánlások hatályba lépése. E tárgyban korábbi cikkünk elolvasását javasoljuk.